Ha visszatekintünk a történelemben, a Dél-Alföld Magyarország kisvasúti fellegvárai közé tartozott, elég csak a Kecskeméti Kisvasutat, a Békés megyét behálózó Alföldi Első Gazdasági Vasutat vagy az 1975-ben megszüntetett szegedi "Madzagvasutat" említeni. A jelen nem túl fényes a régióban, azonban a Fehér-tavi Vasút továbbra is maradéktalanul szolgálja ki országunk egyik legnagyobb halgazdaságát.

UE/28 típusú mozdony nyitott személykocsival a Fehér-tavi Halgazdasági Vasúton
(fotó: Balog Péter; Szegedfish Kft. engedélyével)

A halgazdaság kialakulása

A Szegedtől észak-kelet irányban található Fehértó évszázadok alatt alakult ki, mint a Dél-Alföld természetes vízgyűjtő medencéje, amely jelentős mennyiségű vadvíz tárolására volt alkalmas. A belvízzel évtizedek alatt összehordott sziksó nyáron a magasabb helyeken visszamaradt és fehér foltokban "kivirágzott". Innen a név: Fehértó.

 Térképen:

Móra Ferenc írta a Fehértóról:

Az Alföld legnagyobb székes pocsolyája. Mikor jól érzi magát, ötezer holdas tenger, amely elér Szegedtől Kistelekig. Hal van benne annyi, hogy a puli is azt enné. Nagy nyarakon eltűnik a tenger, s akkor végeláthatatlan sziksó sivatag lesz belőle, amely azonban szeret tengerrel álmodni.

Szeged Város Közgyűlése Pálfy József alpolgármester előterjesztése alapján 1930. október 27-én döntött a Szegedi Halgazdaság létrehozásáról. A megvalósítás Hatolykai Pap István tervei alapján 1931-ben kezdődött, építése 1960-ig tartott, majd 1979-1982 között a Gyevi fertő területén - egyszerű gazdasági társulás keretében - a Fehértói halastavakhoz kapcsolódóan megépült az Új Halastó I. és II. üteme.

A "nátriumkarbonátos" halastavak sík vidéken létesültek, ezért az ún. "körtöltéses" típusba tartoznak. A halastavakat mesterséges töltések veszik körül, melynek hátránya az alacsony vízmélység (állattér) lehetősége, a töltések állandó karbantartási igénye, valamint, hogy a töltéseken az üzemi mozgások és a közlekedés a hely szűke miatt nehézkes. Ezért a keskeny nyomtávú vasút jó megoldásnak ígérkezett.

A kisvasút

A saját használatú keskeny nyomtávú (600 mm) gazdasági vasút hálózat teljes egészében a Halgazdaság területén fekszik. A vágányokat keresztező valamennyi út közforgalom elől elzárt magán út.
A gazdasági vasút kezdetekben ló vontatású volt, mára kis teljesítményű bányamozdonyok végzik a szállítási tevékenységet. Legfontosabb feladata tehát a halastó rendszer szállítási szükségleteinek kielégítése, személy-és teherszállítás formájában.

A halak etetése is kisvasúton történik
(fotó: Nagy Ferenc vasútüzem vezető, Szegedfish Kft.)

Minden év november 10-e körül 1-2 nap a fehértói "darvadozás" időszaka, ekkor az ide ellátogató természetbarátoknak lehetősége van a madárleseken kívül a vasúton történő helyszíni bejárásra. Előzetes bejelentkezés után a vasút kisebb csoportokat is tud fogadni, azonban ennek lehetősége korlátozott a haltenyésztés napi technológiája miatt.

A kisvasút időjárástól függően február 15-től december 15-ig közlekedik, ez idő alatt 3500 tonna halat és 1500 tonna takarmányt mozgatva a két fejállomás között. Naponta 2-3 szerelvény felváltva, a halak etetését szolgáló takarmányt, illetve a telepítési és lehalászási időszakban a hal állomány szállítását végzi a szükséges munkaerő szállítása mellett.

LDSM mozdony haltartályos kocsikkal várja a "kapást"
(fotó: Nagy Ferenc vasútüzem vezető, Szegedfish Kft.)

A vasúthálózat fejlesztése, karbantartása elengedhetetlen a turisztikai fejlesztés, valamint a biztonságos és akadálymentes vasúti közlekedés megteremtése érdekében.

Üzemi és műszaki adatok

A saját használatú gazdasági vasút a Szegedfish Kft. telephelyéről indul ki, a vonal az algyői főcsatorna nyomvonalát követve a Kft. Sándorfalva határában lévő telephelyén végződik. A hálózat hossza 11 805 méter, a vágányok rendeltetését figyelembe véve három külön csoportra osztható:

• a fehértói központi vágánycsoport 6 285 méter hosszban
• összekötő vágányok 1 852 méter hosszban
• a sándorfalvi vágánycsoport 3 668 méter hosszban

A kisvasút helyszínrajza
(forrás: Nagy Ferenc vasútüzem vezető, Szegedfish Kft.)

A fehértói központi vágánycsoport tekinthető a vasúti hálózat kezdőponti, a sándorfalvi vágánycsoport a vasúti hálózat végponti fejállomásának. A két fejállomás közötti, I., I/14. és V. számú vágány tekinthető a hálózat nyílt vonalának. Az I. és V. számú vágányokból kiágazó I/4. - I/13. és V/1. - V/3. számú vágányok nyílt vonali szolgálati helyeknek tekinthetők: forgalmi kitérők, megálló rakodóhelyek, nyílt vonali elágazások. A kitérők 1-el kezdődő, folyamatosan növekvő arab számokkal vannak jelölve.

Pálya és infrastruktúra jellemzők:

• Legnagyobb emelkedés: 5 ‰.
• Engedélyezett legnagyobb tengelyterhelés: 26,2 kN
• Megengedett legnagyobb sebesség: 10 km/h,
• DE kitérőkben, kis sugarú ívekben ( R kisebb, mint 20 méter), hidakon, útátjárókban, megálló rakodóhelyeken, vasúti hídmérlegen, tolatásnál, nyílt vonali elágazásoknál 5 km/h.
• Legkisebb ívsugár: 6,8 méter.
• Sínrendszer: 10 kg / folyóméter.
• Aljak: vegyesen fa és beton.
• Ágyazat: zúzottkő.
• Alépítmény: homokos, földes.

Kézi állítású váltórésszel rendelkező kitérő 10 kg/fm sínrendszerrel kialakítva
(fotó: Balog Péter, Szegedfish Kft. engedélyével)

Gördülőállomány jellemzői:

• Mozdonytípusok: UE/28 (6 darab) és LDSM-45A (3 darab) típusú 600 mm nyomtávú, dízel.

LDSM-45A típusú dízelmozdony
(fotó: Balog Péter, Szegedfish Kft. engedélyével)

• Maximálisan vontatható csilleszám: UE/28 mozdonyoknál 8 db, LDSM-45A mozdonynál 10 db

UE/28 típusú mozdony csillés kocsikkal és egy nádtetős személykocsival
(fotó: Balog Péter, Szegedfish Kft. engedélyével)

• Továbbá nyitott személykocsik is találhatóak az állományban.

Végezetül szeretném megköszönni Nagy Ferenc vasútüzemi vezetőnek, hogy írásos és képi anyagokkal, valamint helyszíni bejárással segítette a bejegyzés elkészülését.

Balog Péter
Kör-Vas-Út