Január 19-én Kiskunfélegyházán jártam, ahol közelebbről megtekintettem az állomás Kecskemét felőli végén található B60-1800-1:27,4 típusú kitérőjét. Az erről készült fotókat szeretném a továbbiakban bemutatni Nektek!
Kiskunfélegyháza állomás 10. számú kitérőjének típusa B60-1800-1:27,4, melyben a B azt jelöli, hogy a szerkezetet betonaljakra erősítették le. A 60-as szám a kitérőben található sínszálak rendszerét jelenti (UIC 60). Ez egy egyszerű egyenes kitérő, melynek definíciója Dr. Liegner Nándor Kitérők geometriájának kialakítása című jegyzete alapján:
A kitérő fő iránya egyenes, az eltérítő irány köríve pedig a keresztezés előtt befejeződik, a keresztezési K pont mindkét irányba egyenesbe kerül.
Ennél a kitérő típusnál tehát az eltérítő irány körívének sugara R=1800 m. Az 1:27,4 aránypár pedig a kitérő hajlását jelöli. Elektromos váltófűtéssel rendelkezik, 2 váltóállító található benne, melyet egy Alcatel hajtómű mozgat. A kitérőt a VAMAV cég gyártotta.
A Cegléd-Kiskunfélegyháza vonalszakasz átépítése nyomán került beépítésre 2005-ben. Mivel Kiskunfélegyháza állomás nem épült át 2 átmenő vágányra (tehát Városföld-Kiskunfélegyháza között található 2 vágányú vonalszakasz jobb vágánya nem lett bekötve az állomás 4. vágányába), ezért szükségessé vált a jobb vágány bekötése a bal vágányba a 569+54-es szelvényben.
A szerkezeti és geometriai kialakítás egyenes irányban 160 km/h, kitérő irányban 120 km/h sebességet enged meg.
Következzenek a képek:
Csúcssín összekötő rúd, valamint a csúcssínek alátámasztását és oldal irányú mozgathatóságát biztosító sínszékek
(jobb felső sarokban a tavalyi tősín cseréből itt maradt vissznyereményi anyag)
Szelvényátmenet 60-as és 48-as rendszerű sínek között
Szelvényátmenetre azért van szükség, mert Városföld és Kiskunfélegyháza között a bal vágányon a régi 48-as rendszerű felépítmény maradt meg az átépítés után. (Emiatt tér el a két vágány megengedett legnagyobb sebessége is, jobb vágányon 120 km/h, bal vágányon 100 km/h.) Az átmenet különlegessége, hogy egyből két "szintet" ugrik, emiatt alkalmaztak ilyen vastag alátéteket a GEO lemezek alatt.
A közbenső rész sínszálainak hevederes illesztése
A közbenső rész a kitérő legegyszerűbb része szerkezeti szempontból, ugyanolyan sínek találhatóak itt, mint a folyópályában, ugyanolyan leerősítésekkel. Esetünkben a hevederes illesztés helyett készülhetett volna hegesztett változatban is, de a gyártó ezt a megoldást választotta, és mint ahogy a pályamesterek elmondták, a beépítés óta nem foglalkoztak vele, jól működik.
A keresztezési rész kialakítása
Mivel keresztezési részben a kerekek egy szakaszon vezetés nélkül haladnak, ezért szemben, a másik sínszál mellett vezetősíneket kell alkalmazni, melyek a képen jobb oldalon, a pályasín mellett, illetve bal oldalon legfelül láthatóak.
Keresztezési csúcs kialakítása
Az ilyen, sínekből készült keresztezést csúcssínszelvényű sínek összegyalulásával állítják elő. A főcsúcs a nagyobb forgalomnak kitett sínből készül. Azonban itt a kitérő irányú forgalom a nagyobb, ugyanis mind a páros, mind a páratlan számú Szeged-Budapest Nyugati között közlekedő IC vonatok a jobb vágányon haladnak (kivétel késések esetén), tehát a mellékcsúcs van nagyobb igénybevételeknek kitéve.
Ha már a keresztezési csúcs kialakításánál tartunk, Kiskunfélegyháza állomás 2007-ben beépített, 4. vágányban lévő, 32. számú, B54-XI-1:9 típusú kitérője egybeöntött vagy monoblokkos keresztezéssel lett kialakítva, erről is készítettem egy fotót, íme:
Egybeöntött keresztezés kialakítása
Végezetül pedig szeretném megköszönni a MÁV Pft. Kiskunfélegyházi Szakaszmérnökség munkatársainak, hogy lehetőséget biztosítottak a kitérő tanulmányozására.
Balog Péter
Kör-Vas-Út
