Szeretettel köszöntöm a Kedves Olvasókat a Kör-Vas-Út blogjának indulásakor!

 Az első bejegyzéshez egy igen aktuális, sokakat érdeklő témát mutatunk be, a hamarosan átadásra kerülő Budai Fonódó Villamoshálózatot. Az alábbi bejegyzésben arra a címben is szereplő, sokakat érdeklő kérdésre próbálok választ adni, hogy miért az a neve a projektnek, ami.

 Nem titkolom, szoktam olvasni a BKK Facebook-oldalát, és az ottani hozzászólásokat. (A login nevemből az ott járatosabbak talán sejthetik, hogy hozzá is szoktam szólni a beszélgetésekhez.) Többen tudni vélik, hogy a projekt nevét a Margit híd alatti szakaszról kapta. Az ő kedvükért előre leszögezem, hogy nem arról kapta, de ne szaladjunk ennyire előre.

 Az építőmérnökök nem jó névadók, ritkán találunk ki frappáns, rövid neveket. Ennek az a következménye, hogy a projekt neve szinte mindig jól leírja az egész projektet. A másik következmény, hogy a projekt nevében minden szó fontos, ezért is emeltem ki, nagy kezdőbetűkkel a bevezetésben: Budai Fonódó Villamoshálózat. Még jobb lenne úgy írni: Villamos Hálózat. Menjünk ezen végig!

 Hátulról haladok, mert így érthetőbb lesz. Hálózat. Vannak villamosvonalak, ha sok villamosvonal van, azt hálózatnak szokás hívni. Kicsit precízebben, a sok vonal együtt lefedhet egy nagyobb területet: az egyik vonal az egyik, a másik vonal másik utcában halad, akkor több emberhez van közel a villamos vonala. Ez eddig egyértelmű, pl. a Villányi úton (jelenleg) a 61-es, a Krisztina körúton pedig a 18-as villamos közlekedik, egymáshoz viszonylag közel. A vonalak között bizonyos helyeken át lehet szállni, ezek gyakran egymásra merőlegesek (pl. a Móricz Zsigmond körtéren vagy a Boráros téren). Könnyű elképzelni, hogy több ilyen vonal kiad egy hálózatot. (Érdemes megnézni Budapest trolibuszhálózatának térképét (a BKK honlapjáról itt elérhető pdf formátumban). Szépen kirajzolódik a háló(zat). Eddig, azt hiszem, mindenki számára érthető.

 Haladjunk tovább: villamoshálózat. Értelemszerűen, a hálózat lehet buszokkal, vagy ahogy említettem, trolikkal, de vegyesen is, jelen esetben kifejezetten a villamoshálózat fejlesztéséről van szó. A környezetbarátabb villamoshálózatot fejlesztik annak érdekében, hogy a város belső részén a buszok számát csökkenteni lehessen. Ez magával vonja a 86-os busz megszüntetését - ahol a villamossal párhuzamosan halad, ott utóbbiak sokkal kedvezőbbek lesznek, ezért a busz feleslegessé válik. A többi szakaszon pedig más járatokkal lehet pótolni.

 Fonódó villamoshálózat. Ez az a pont, ami miatt maga a bejegyzés megszületett. A fonódó hálózat azt jelenti, hogy több vonal egymásba fonódik, azaz egy szakaszon közösen haladnak, máshol külön válnak. Mindenki tud kapásból mondani egy példát erre: a nagykörúti villamosok. Aki elég régóta Budapesten él, az ismeri a "négyeshatost", és tudja, hogy "a Combinokkal" a városban elég sokfelé gyorsan eljuthat. Mindenki tudja, hogy a négyes és a hatos az két járat, de tudjuk, hogy a legtöbbször mindegy, melyikre szállunk: az útvonaluk egy jelentős szakaszon közös.

 A fonódó hálózat pontosan ezt jelenti. Vagyis egy olyan villamoshálózatot hoznak létre, amelynek az lesz a sajátossága, hogy bármelyik megállóba is megyünk ki, onnan legalább két viszonylat indul majd. Ismét a 4/6 példájánál maradva, ha a Nyugati pályaudvarnál kimegyünk a megállóba, onnan most nem csak egy járat indul, hanem kettő: Újbuda központhoz a négyes, a Móricz Zsigmond körtérre a hatos villamossal jutunk el onnan, de a Széll Kálmán (egykori nevén Moszkva) térre mindkét járat eljut. Ugyanígy lesz a fonódó villamoshálózattal.

 A Bécsi úton korábban a 17-es villamos közlekedett, a Bécsi út/Vörösvári út és a Margit híd között. Ha átadják a fonódó villamoshálózatot, erről a szakaszról nem csak ebben a két irányban lehet majd utazni, hanem el lehet majd jutni a Villányi út felé is és a Batthyány tér felé is.

 A fonódás azonban nem csak ezt a szakaszt érinti, hanem egész Buda villamoshálózatát! Csak néhány példát sorolok fel: A hűvösvölgyi vonalról ezután nem csak a Villányi út felé lesz közvetlen járat, hanem a 18-as villamos mostani vonalán, a Krisztina körút felé is. A Villányi útról pedig nemcsak Hűvösvölgy, hanem a Bécsi út felé is el lehet majd jutni. És így tovább.

 Akinek most az az érzése támad, hogy ebben nincs semmi újdonság, annak igaza van. A kiskörúton a 47-es és a 49-es villamosok, vagy a Fehérvári úton a 18-as, 41-es és 47-es villamosok emberemlékezet óta így, fonódva közlekednek. Az újdonság az, hogy ebbe a fonódásba egész Buda villamoshálózatát bevonják!

 Így lesz tehát Budai is a Fonódó VillamosHálózat.

 Az alábbi linken látható egy ábra, hogy a viszonylatok hogyan fonódnak majd egymásba. A végleges állapot nem pont ez lesz, de látható, hogy gyakorlatilag minden szakaszon legalább két viszonylat fog közlekedni.

 Kell még tennem két kitérőt. Budai. Tehát nem pesti. Jogos a kérdés, lesz-e akkor pesti fonódó villamoshálózat is? Erre biztos igen választ nem tudok adni. De lehet. Régi terv, hogy a 14-es villamost összekössék a 47-es és 49-es villamossal a Lehel tér és a Deák Ferenc tér között. Aki ismeri a 14-es villamost, tudja, hogy egy szakaszon szintén fonódik, a 12-es villamos leágazik belőle. Ezeket a budai fonódóval összekötve Pesten is létre jöhet egy nagyobb fonódás. Egy másik lehetőség az újpalotai villamosok kapcsán képzelhető el. Ha a Keleti pályaudvar és az Erzsébet híd budai hídfője között is megvisszaépülne a villamos (ami pont ma 43 éve szűnt meg...), akkor ebbe több viszonylatot is be lehetne kapcsolni: a Keleti pályaudvarnál a 24-es, a Blaha Lujza téren pedig a 28-as és 37-es villamosok csatlakozhatnának, de az egykori 67-es villamos újjáélesztése sem kizárt. Vannak továbbá tervek, hogy a 3-as villamost esetleg meghosszabbítanák a Mexikói úttól észak felé, elképzelhető egy olyan megoldás, hogy az egyes villamos vonalába csatlakozna be, és a Vörösvári úti végállomás felé közlekedne. Ezek persze csak távlati tervek, és egyáltalán nem állítom, hogy bármelyik projektre szükség lenne; de azt se, persze, hogy nincs. Példákat mutattam, hogy akár így is lehetne pesti fonódó.

 A második kitérő pedig az, ami a legtöbb félreértést okozta. Ez pedig a vágányfonódás, ami a Margit híd alatt épült. Idézem Megyeri Jenő Vasútépítéstan könyvéből (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001.).

A vágányfonódásnál a két, egymás melletti párhuzamos vágány űrszelvényei egymásba nyúlnak, a sínszálak összefonódnak. Természetesen a fonódott szakasz egyvágányúnak számít, viszont két kitérő megtakarítható.

 A Wikipédia ezen felül még hozzáteszi, hogy helyszűke esetén alkalmazzák. Ritka, de nem példátlan megoldás. (Ilyen található például Zánony és az ukrajnai Csap között, ott a szovjet időkből megmaradt egy Magyarországra átvezető szélesnyomtávú vágány, és Ukrajnába is átvezet egy normálnyomtávú. Egy szakaszon ez a kettő egymásba fonódik, így kisebb helyet foglalnak el, és keskenyebb híd is elegendő.

 A Margit híd alatt egy vágányfonódás épült, mivel így a kétirányú villamospálya elfér a korábbi buszsáv helyén, így különösebben nem csökken a közút kapacitása. Ismét hangsúlyozom azonban, hogy ez csak véletlen egybeesés. A névadó a hálózat fonódása, és nem a fonódó vágányok. (Ahogy említettem, mindennek oka van, a név nem véletlenül nem Budai Fonódó Vágányok, hanem Budai Fonódó Villamoshálózat.)

Bejegyzésem végén pedig arra hívom fel a figyelmet, hogy a Kör-Vas-Út néhány lelkes tagja a BKK társadalmi egyeztetése keretében kidolgozta saját javaslatait a tervezett vonalakkal kapcsolatban. A dokumentumot, melyet a BKK-nak küldtünk, itt a blogon nyilvánosságra is hoztuk.

B. Ágoston