Kör-Vas-Út blog

Szószedet

2015. december 30. - KVÚ

 Az alábbi oldalon a legfontosabb kifejezések találhatók. Ezek általában közismertek, mégis, gyakran pontatlanul használják őket. Az egyes kifejezések után zárójelben, áthúzva megadjuk azokat a kifejezéseket is, amellyel gyakran összekeverik őket, de nem helyesek. A listát folyamatosan bővíteni fogjuk.

Csillaggal (*) jelöljük az utalásokat, azaz ha a magyarázat egy a listában szereplő másik fogalmat tartalmaz.

  • Átmeneti ív: Az egyenesek és ívek* csatlakozásánál átmeneti íveket szokás alkalmazni. (Ez alapvetően közúton és vasúton is így van.) A magyarázatot autós példával tesszük meg (de nem ez az egyetlen oka az alkalmazásának): ha egyenesen haladunk, a kormány egyenesen áll; ha kanyarodunk, a kormányt elfordítottuk, de (főleg hosszabb ívek esetén) ugyancsak mozdulatlanul tartjuk. Annak érdekében, hogy a kormányt ne kelljen nagyon hirtelen eltekerni, egy átmeneti ívet szokás alkalmazni: a leggyakrabban ún. klotoidot (más néven Euler-spirál). Ezt a görbét akkor kapjuk, ha az autó egyenletes sebességgel halad, és a kormányt folyamatosan, egyenletes sebességgel forgatjuk.
  • Betonalj: Vasbeton keresztalj*. Szinte kizárólag feszített vasbetonból készül, azaz a betonba vékony acél szálakat tesznek, majd még a beton bedolgozása előtt azokat keresztirányban meghúzzák (megfeszítik), így a betonban egy kezdeti nyomóerő alakul ki. Mivel a beton a nyomásnak jól ellenáll, a húzásnak viszont csak kevéssé, ez a megoldás igen kedvező teherbírást ad. Nagyobb sebesség (100 km/h fölött) szinte kizárólag ezeket alkalmazzák. Külön erre szakosodott üzemekben gyártják őket.
    (beton talpfa)
  • Faalj: (talpfa), fából készült vasúti keresztalj*. Az élettartamának növelése érdekében kátránnyal szokták átitatni. A betonaljnál* könnyebben kezelhető, de a tulajdonságai is kedvezőtlenebbek, ma már csak kisebb forgalom esetén használják őket, új építésnél szinte soha. (Azokban az országokban, ahol a faanyag nagyobb mennyiségben rendelkezésre áll, ma is kedvelt.)
    Sokáig a kitérőket* csak ilyen aljakra kötötték le - ennek oka a könnyebb variálhatóság (a fába a csavarokat gyakorlatilag bárhová le lehet fúrni, míg a betonaljak* esetében csak az előre kialakított furatokba).
  • Forgóváz: A vasúti járművek egyik leggyakoribb kialakítása esetén két tengelyt egy kerettel összekötnek, és ezt a keretet egy függőleges tengelyhez, az ún. királycsaphoz rögzítik. A keret a királycsap körül el tud fordulni, így a forgóváz követni tudja a vágány* geometriáját.
    Bővebben a Wikipédián.
  • Ív: Mind az utak, mind a vasutak vonalvezetését úgy tervezik meg, hogy azok egyenes és köríves szakaszokból álljanak, ezek találkozásánál pedig átmeneti íveket* szokás építeni. A köríves szakaszokat íveknek hívjuk, nem kanyaroknak. Az irányát (bal vagy jobb ív) a szelvényezés* határozza meg.
  • Kapacitás: szállítóképesség; vagyis egy olyan jellemző, amely azt mutatja meg, hogy mekkora mennyiséget képes időegység alatt elszállítani.
    Egy út vagy közúti csomópont kapacitása azt kutatja meg, hogy időegység (általáben 1 óra vagy 1 nap) alatt mennyi járművet képes átengedni. (Ezt általában egységjármű/óra mértékegységben szokás megadni.)
    Egy vasúti pálya kapacitása, értelem szerűen azt jelenti, hogy hány vonat tud (a biztonsági előírásokat betartva) közlekedni rajta időegység alatt. (A mértékegysége általában menetvonal/óra.)
    Egy tömegközlekedési viszonylat kapacitása azt mutatja meg, hogy hány utast képes elszállítani időegység alatt. Ezt általában két tényező befolyásolja: egy-egy jármű befogadóképessége, illetve a járatsűrűség. (A mértékegység általában ülőhely/óra.) Értelemszerűen, ha a járatok sűrűbben közlekednek, illetve ha egy-egy jármű befogadóképessége nő (pl. szóló helyett csuklós buszok járnak), akkor nő a kapacitás.
  • Kerék: A vasúti járművek kereke két fő részből áll, egy futófelületből, ez gördül a sínen*, illetve egy nyomkarimából, ez a vágány* két sínszálának belső oldalát (oldalról) érintve a kereket/tengelyt*/forgóvázat* a megfelelő irányban tartva.
  • Keresztalj: Feladata a sínszálak alátámasztása és a nyomtáv* biztosítása. Többféle anyagból készülhet, fából (faalj, talpfa*), vasbetonból (betonalj*, beton talpfa). Ritkábban acélból, ilyenkor, az alakja is speciális, ezért Y-aljnak, vagy Y-acélaljnak nevezik.
  • Kitérő: Az a szerkezet, amely lehetővé teszi a jármű egyik vágányról* a másikra való áthaladását. A kitérő három részből áll: váltórész (vagy röviden váltó), itt találhatók a mozgatható csúcssínek, ezzel lehet meghatározni, hogy a jármű melyik irányba haladjon tovább; a közbenső rész, itt „nincs semmi érdekes", csak annyi, hogy nem 2, hanem 4 sínszál* halad egymás mellett, természetesen 2-2 párhuzamos egymással; és a keresztezési rész, itt két sínszál kvázi keresztezi egymást: a kerék* nyomkarimája áthalad a másik irány sínjén - emiatt itt a sín folytonossága megszűnik. A kitérők tervezésének és üzemeltetésének legfontosabb feladata a keresztezési rész megfelelő kezelése - meglepő módon jelentősebb lehet, mint a mozgó alkatrészekkel rendelkező váltórészé.
    (váltó - a teljes szerkezetet kitérőnek hívják, a váltó eredendően csak a váltórészt jelenti. A „forgalmászok" gyakrabban használják a váltó kifejezést, mi megmaradunk a kitérő elnevezésnél.)
  • Klotoid: l. átmeneti ív*
  • Nyomtáv, nyomtávolság: A két sínszál távolsága. A normál nyomtáv, amelyet Európa nagy részén alkalmazunk (Magyarországon a nagyvasút, a villamosok és a metró is), 1435 milliméter. Az ennél nagyobb nyomtáv a széles nyomtáv (pl. a Szovjet utódállamok területén 1520 mm); az ennél kisebb a keskeny nyomtáv (pl. a magyarországi kisvasutakon, 760 mm).
    Jelentősége, hogy ha az előírtnál kisebb, akkor a kerék* nem fér el a két sínszál* között; ha nagyobb, a kerék egyszerűen beesik a két sínszál közé.
    (A precíz definíció: a két sínszál vezetőélének távolsága, a sín tetejétől lefelé 9, illetve 14 milliméterrel mérve.)
  • Talpfa: l. faalj*
  • Sín, sínszál: A Wikipédia definíciója szerint „A sín a vasúti felépítmény legfontosabb eleme. A vasúti járművek hordozására, vezetésére és minél kisebb gördülési ellenállás mellett a terhelés átvitelére szolgáló rugalmasan alátámasztott tartó.”
    Egyszerűbben fogalmazva, ez az az acél I-szelvény, amelyen a vasúti jármű kereke* gördül.
    (vágány)
  • Szelvény, szelvényezés: Mind az utak, mind a vasutak nyomvonalát szelvényezéssel látják el. Ez a könnyebb helyazonosítást szolgálja. A szelvényezést a közúton manapság táblákkal jelzik (régebben kilométer-köveket is használtak). Vasúton a szelvényeket általában 100 méterenként elhelyezett szelvénykövek jelzik (de terjedőben vannak a táblák is). A vasúton ún. hektométer-szelvényezést használunk, azaz a távolságot hektométerben (100 méterben) fejezzük ki.
    A vasút hőskorában nem léteztek sebességmérő eszközök, a vonatok pillanatnyi sebességét a szelvénykövek számolásával és egy közönséges mutatós órával lehetett (elég pontosan) megállapítani.
  • Vágány, vágányrács: Keresztaljakból*, leerősítésekből* és sínszálakból álló rácsos szerkezet, amely feladata a vasúti jármű alátámasztása, a megfelelő irányba történő vezetése és a nyomtáv* biztosítása.
    A köznapi életben, helyesen vágánynak nevezzük a két sínszálból*, és az azokat összekötő elemekből álló szerkezetet. Kevésbé pontosan fogalmazva: vágány=sínpár; a vágány tehát két sínszálból áll.
    (sín)
  • Váltó: l. kitérő*
  • Villamos: Hivatalosan közúti vasútnak vagy közúti villamosvasútnak kellene hívni. Mivel a „villamos” szó jelentése közismert, feleslegesen nem bonyolítjuk túl. Ennyi pongyolaságot talán megbocsát nekünk a szakmai közönségünk.

  Szívesen ajánljuk továbbá a Wikipédiát: a vasúttal kapcsolatos kifejezések a legtöbb esetben kellő pontossággal vannak benne megírva. Vasútportál.

A bejegyzés trackback címe:

http://korvasut.blog.hu/api/trackback/id/tr678028778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.